Az audio-média mindig is jelentős volt, mivel ez volt az első igazi elektronikus szórakoztatási, információközlési forma, amely a televízió megjelenése előtt létezett, és őszintén szólva azt kell mondanom, hogy sokáig úgy gondoltam, hogy több mint hálásnak kell lennem, hogy a rádiók még nem tűntek el a föld színéről. Ma már úgy gondolom, hogy az audioformátum soha nem is fog eltűnni, bármennyire is temették az előző évtizedben. Mindig lesznek rádiók és mindig lesznek podcastok és mindig lesznek audiotartalmak amiket hallgathatunk, ha a szemünk és a kezeink le vannak kötve, vagy csupán ha kedvünk támad. Igazából a rádiózás létéért majd csak akkor kell aggódnunk, ha abbamaradnak a máig tartó, vérre menő politikai csatározások egy-egy országos, vagy regionális, esetleg helyi frekvenciáért.
Még mielőtt rátérnénk a cikk valódi témájára, hogy miért is vállalunk ingyen podcastkészítést vállalkozásoknak, vállalatoknak, nézzük meg, hogy mi is az a rejtett érték, amit a podcast műfaja magában hordoz és persze tisztázzuk azt is, hogy nem, nem készítünk természetesen korlátlan mennyiségben ingyen egy adott vállalatnak podcastműsort. De most térjünk vissza a gyökerekhez:
Kezdetben voltak a rádiós szerkesztőségek. Egyrészt ide bekerülni – személyes tapasztalatból mondom – nem volt egyszerű, saját műsort kapni, pedig még ennél is nehezebb. A Magyar Rádióban töltött szerkesztő-műsorvezetői tapasztalatom azt mutatja, hogy nagyon kevés szék van a mikrofon mögött, de még kevesebb az, ami valódi döntéshozói helyzetbe van. Egy – főleg regionális, vagy országos – rádióadóban nagyon szigorú szabályai vannak annak, hogy mi és hogyan kerülhet adásba. Rengeteg döntéshozói szűrőn megy át a tartalom, és bár a végső szó a szerkesztőé, azért még van ott egy osztályvezető, meg stúdióvezető, meg főszerkesztő, és még sokan mások, akik a szerintük megfelelő útra igyekeznek terelni a hang mondanivalóját. A központosított rendszer biztonságot ad, azonban gyakran elvesznek benne a gondolatok és mondanivalók, amik fontosak lehetnek és amikre a közönség is kíváncsi lenne. A vállalkozások részéről is problematikus ez a rendszer. Rengetegen és rengetegszer kerestek fel szerkesztőként, hogy meggyőzzenek, hogy az Ő cégük munkatársa nagyszerű szakértő lehet adott témával kapcsolatban. Azonban egy műsorban általában csak egy hely van szakértőt kérdezni, hacsak nem akarjuk a véleményüket ütköztetni, de akkor is csak kettő van. Itt sem jut mindenkinek hely és végső soron szerkesztőként nekem jutott az a kényelmetlen feladat, hogy döntsek, hogy ki maradhat.
Ezzel szemben a Podcast decentralizált. Bárki, bármit mondhat, senki sem dönt arról, hogy a podcaster milyen formátumot és milyen mondanivalót választ. Hogy hogyan közli, milyen stílusban, milyen hosszan. Nincsen szigorú rádiós szerkesztőség, sem stúdióvezető, sem adásszerkesztő. Nem kell lobbizni azért sem, hogy a cégünk küldje az adásba a szakértőt. A decentralizáltság megengedi a vállalkozásoknak és nem csak a nagyobbaknak, hogy rendkívül költséghatékony módon kommunikáljanak közvetlenül a közönségükkel és ezt szinte bármelyik napszakban megtehessék, szinte teljesen függetlenül attól, hogy a hallgató mit csinál éppen. Korábban a hozzáférés az audiótartalomgyártáshoz, abban az értelemben, hogy reklámot, vagy reklámtartalmat készítsünk, a reklámok, a promóció későbbi költsége okán szinte csak a nagyobb vállalatok privilégiuma volt. A podcasttal ma már a legkisebb vállalkozások is saját csatornával rendelkezhetnek és ezek önmagukban is marketingfelületek, de felhasználásuk további promóciós tartalomként még nagyobb megtérülést eredményezhet.
Van egy másik ok is ami miatt úgy döntöttünk, hogy a lehető legtöbb embernek lehetőséget adunk arra, hogy saját podcastot gyártson költségmentesen. De ehhez vissza kell nyúlnunk a podcast gyökereihez és azokhoz a piacokhoz, amelyeken jóval nagyobb beágyazottságot értek el a podcastok. Főleg Nyugat-Európa és az Egyesült Államok piacairól van szó. Ezeken a területeken másképpen zajlott le a podcastok térnyerése, mint ahogy Magyaroszágon (még nem). Az ottani ismert és kedvelt podcasterek nem úgy vágtak bele a műsorkészítésbe, hogy ismertek voltak, azért vágtak bele, mert mondanivalójuk volt. Ezután a sok tartalom közül a közönség, vagy azért, mert nagyszerű audiotartalmat gyártottak, vagy azért, mert volt bennük valami különleges, esetleg a mondanivalójuk volt érdekes a közönségnek, de leggyakrabban mindhárom egyszerre, kiválasztotta a podcasterek tömegéből és elkezdte követni őket. Persze a felfedezésük után sokan a tartalomgyártó vállaltokba integrálódtak, de ettől függetlenül ők előbb voltak podcasterek, egyéni tartalomgyártók, mint híresek, ismertek. Kicsit olyan, mint a hazai blogszféra. Ott is inkább a természetes kiválasztódás van jelen, mint az, hogy ismert emberek tömegével blogolnak, vagy legalábbis – ahogy én látom – a követők inkább szavaznak többször az ismeretlen bloggerekre, mint az ismert véleményvezérek blogjaira. Ezzel nem azt mondom, hogy egy influenszer, vagy egy médiaszemélyiség, esetleg bármilyen ismert személy ne írna olyan tartalmat a blogszférán amit követnek, de mégis több ismeretlen bloggerből válik ismert tartalomgyártó, mint a podcastok esetében.
Itthon egy kicsit más a helyzet. Ha valaki már mérhető ismertségre tesz szert, ha van számottevő, vagy épp elfogadható mértékű követőtábora, vagy média erős brandet épített köré, mint gazdasági, jogi, sport…stb. szakember, vagy a bulvármédia, mint mondjuk az Ő férjük, feleségük, lányuk, fiuk, anyósuk…stb. akkor gyakran úgy gondolják, hogy kipróbálva magukat a podcast világban, indítnak egy műsort. Itt láthatják, hogy a mostani Apple podcast “sláger”listán a legjobb száz között, de az alatt is csak kis számban van podcaster, vagy podcastműsor, aki úgy kezdte, vagy ami azzal kezdődött, hogy egy totál ismeretlen embernek volt mondanivalója. Inkább egy média, vagy celebbrand egy tartalomstratégiai csatornájának tűnnek ezek. Vagyis Magyarországon inkább jellemző – szerintem – az, hogy valaki előbb lesz ismert és utána készít podcastot. És ez bizonyos szempontból probléma.
A podcast műfaja ma Magyarországon még kevéssé ismert és fogyasztott. A legtöbb podcastszolgáltató nem is készít országspecifikus listát a hazánkban található podcastokról. A legtöbben még nem mernek belevágni, mert nincs ilyen irányú tapasztalatuk, vagy mert a lekisebb költséget is félnek vállalni, mivel nagyon szűkös a keretük, vagy félnek, hogy milyen lesz a hangjuk a hangszóróból, vagy csak azt gondolják a vállalati döntéshozás valamilyen szintjén, hogy ez a műfaj nem térül meg (spoiler: nincs igazuk ez utóbbiaknak, általában többszörösen megtérül). Az ingyenes podcastgyártással pont neikik akarjuk megmutatni, hogy tévednek. Mindenben. Nem azt mondjuk, hogy egy podcast nem bukhat hatalmasat, hogy nem lehet olyan, hogy nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. De nagyon is lehet, de az nem a podcast műfajából adódik, hanem a gyenge tervezésen. Hiszen egy Facebook, vagy Instagram, de még LinkedIn kampány is megbukhat, de emiatt nem a platformot hibáztatjuk, hanem a kampány tartalmát és előkészítését.
Ezzel eljutottunk oda, hogy elmondjam, hogy miért is gyártunk (adott feltételek mellet) ingyen podcastot egyéneknek és vállalkozásoknak is. A Hello Podcast egy induló vállalkozás. Még nincs igazán semmink, a rádiós szerkesztői és technikai múltunkon kívül, így nagyon nincs is mit veszítenünk, de hiszünk ebben a formátumban és hiszünk abban, hogy ezt itthon is decentralizálni kell. Jól tudjuk, hogy egy kisebb, de még egy közepes vállalkozás sem engedheti meg mindig magának, hogy a kezdő stúdióminőségű mikrofont (1 db, rosszabb esetben 2 db.) és produkciós pultot, a kábeleket és a megfelelő szoftvereket beszerezze, ami alaphangon is 250.000-1.500.000 Ft-ig terjed. És akkor még nem beszéltünk a szignál jogdíjáról és más előfizetési díjakról. Nem is szólva a magánemberekről, akikben ég a vágy, hogy elmondjanak a világnak valamit. A 10%-nál magasabb infláció ezen biztosan nem segít. De hisszük, nem, tudjuk, hogy nagyon sok, nagyon tehetséges podcaster és audiotartalomgyártó van odakint, akiket szeretnénk megtalálni, ezért aztán azt gondoltuk, hogy levesszük a próba terhét az ügyfeleink, podcasterek válláról és elkészítjük nekik az első epizódot, hogy kipróbálhassák magukat, hogy megmutathassák a világnak, hogy mire képesek, hogy megnézzék, hogy mennyire fogadja pozitívan a vállalkozásuk célközönsége, vagy a podcasthallgatók ezt a tartalomformát. Ha pedig nem megy, hát nem megy, de legalább megpróbáltuk. Ugyanis minden egyes ilyen próbálkozás önmagában is egy kicsit színesebbé teszi a hazai podcast és audiotartalom színteret. És ha tévedünk? Akkor vesztettünk némi időt – na jó, rengeteget – a felvétellel, a vágással, a szignálkereséssel, az effekteléssel és feltöltéssel, és pénzt az elmaradt bevételekkel, amikkel nem fizető ügyfeleket szolgáltunk ki. Ez igaz. De gondoljanak bele, hogy mi van, ha igazunk van…!
Wolf Krisztián
Stúdióvezető
Hello Podcast