A hagyományos hangformátum felfogás az audio tartalmat a rádiós eszközökhöz köti, amelyek széles körű használata annak megjelenése után új tömegmédia-csatorna létrejöttét eredményezte. Más médiaformátumokhoz hasonlóan azonban a hang is eltérő felhasználásra talált az interneten, ahol módosított formái vonzóvá váltak a fogyasztók és a közönség számára, és utat találtak arra, hogy a médiafogyasztás napi szeletének részévé váljanak. A hangformátum az interneten hosszú utat tett meg az RSS-rendszerektől a népszerű podcastokig, amelyek elterjedt hallgatása miatt a legtöbb modern márka kommunikációs és reklámstratégiájának szerves része lett. Ebben a három részes írásban megpróbáljuk felsorolni azt a nagyjából két tucat pontot, amelyek döntő szerepet játszottak a podcastok fejlődésében. Az idővonal évszámai 2000-ben kezdődnek, amikor az RSS feedet először használták, és 2019-ben fejeződnek be, amikor a szakemberek elkezdtek aggódni a podcastok népszerűségének és gyakori fogyasztásának a hagyományos rádiós médiacsatorna helyzetére és jövőjére gyakorolt hatása miatt. Ez utóbbi Magyarországról nézve talán kicsit furcsán hangzik, azonban a Hello Podcastnál úgy hisszük, hogy ezt az online formátumot csak kicsit megkésve fogják tömegesen felfedezni itthon és tapasztalhatjuk meg az erről a formátumról elinduló közbeszéd szélesebb megjelenését.

A PODCAST szó első ismert használata a Merriam-Webster szerint 2004-ben történt a saját szótáraikban a ma is használt értelemben. Nem sokkal később, 2005 decemberében a New Oxford American Dictionary szerkesztői a podcastot az év szavának nyilvánították. A fogalmat úgy határozták meg, mint „egy rádióadás vagy hasonló műsor digitális felvétele, amelyet az interneten tesznek elérhetővé személyes hanglejátszóra való letöltés céljából”. Ez előtt POD-CAST szót – valószínűleg nem egyben – csak olyan értelemben használták, mikor egy iPod vásárlásásról beszéltek. Mostanra a globális közösség főáramának részévé vált” (Skiba 2006). Az elmúlt majd két évtizedben a podcastok releváns médiummá váltak, amelyet rendszeresen fogyasztanak a felhasználók, és stabil helyet foglalnak el a vállalatok marketingstratégáinak médiaterveiben. A podcastok egyik legjelentősebb képessége, amely biztosította a podcastok elterjedését, a modalitás. A podcastok fájljai PC-n vagy más eszközökön, például telefonon, MP3 lejátszón, tableten…stb. is meghallgathatók. A PC-n a felhasználók a podcast fájlokat úgy kezelhetik, mint bármely más számítógépes fájlt, azonnal megtekinthetik vagy elmenthetik későbbi megtekintésre. A mobiltechnológia nemcsak azt teszi lehetővé, hogy a hallgatók bárhol meghallgathassák, hanem a fejhallgatón keresztüli hallgatás lehetősége potenciálisan a magával ragadó élmény elemét is hozzáteszi, beemelve a hagyományos technológiákat használók körébe akár az audiofil hallgatókat is. A podcast streaming eszközeként hasznosítható eszközök hatalmas sokfélesége kényelmes a fogyasztók és az alkotók számára is. A podcasting elkezdte megragadni a közönség fantáziáját. A tartalomkészítők egyre több érdekes és változatos tartalmat kínálnak a digitális eszközökre, lehetővé téve a fogyasztók számára, hogy maguk határozzák meg a megtekintés vagy meghallgatás idejét és helyét. Sőt, a reklámok is egyre inkább a podcastok részévé válnak. A podcastokat azokon a piacokon könnyű monetizálni, ahol ez a tartalom sok fogyasztót vonz, még akkor is, ha az interneten többnyire ingyenesen hozzáférhetők számos audio streaming platformon keresztül. Az alkotók azonban megtalálták a módját annak, hogy hogyan termeljenek profitot a hanganyagból. Számos hirdetési formátumot fejlesztettek ki, és fokozatosan beépítették az egyes epizódokba. A legelterjedtebb podcastok reklámformátumai jelenleg íves szponzorációk. Vannak az adás elején elhelyezett hirdetések (pre-roll), a közepén elhelyezett hirdetések (mid-roll), és a végén elhelyezett hirdetések (post-roll). Egy kísérleti tanulmány megállapította, hogy a szponzorációk jobb fogyasztói reakciókat generáltak, mint a hagyományos hirdetések, és hogy a podcastok elején elhelyezett podcast-hirdetések jobb fogyasztói reakciókat váltottak ki, mint a középen elhelyezettek. A jelenlegi, technológiailag fejlett monetizációs stratégiákban csak idő kérdése, hogy mikor lesz elérhető a programozott vásárlás is. A podcastok, éppen az on-demand jellegüknél fogva, sok felhasználó figyelmét csábítják, és potenciálisan csökkenthetik az olajozottabb, hagyományosabb médiatípusokra, például a rádióra szánt időt, mivel az élő formátum köti a hallgatót, míg az on-demand formátum szabadabb időmenedzsmentet tesz lehetővé. De ki is az átlagos podcast hallgató a világon és Magyarországon. A válasz: a férfiak nagyobb valószínűséggel iratkoznak fel podcastokra, mint a nők. Ez összhangban van az új technológiák elterjedéséről és használatáról szóló tanulmányokkal, amelyek szerint a férfiak általában hajlamosabbak az új technológia megszerzésére és kipróbálására a nőkhöz képest. Továbbá, minél magasabb a válaszadó jövedelme, annál valószínűbb, hogy podcastokat fog hallgatni. Még árulkodóbb azonban az a tény, hogy egy kisebbségi csoport tagja nagyobb valószínűséggel használja ezt a technológiát, mint a tömegek. De mit is keresnek a hallgatók, mikor egy podcastot letöltenek? Egy 2010-es tanulmány szerint (McClung és Johnson 2010), szórakoztatást, időtöltést (time-shifting), információigény kielégítését, minimális, vagy elfogadható mennyiségű reklámmegszakítást és a különböző társadalmi aspektusokat, amelyeket később a műsor készítőjével és más hallgatókkal megvitathatnak.

Az eredmények azt mutatták, hogy a podcast egy különálló médium, amelynek egyedi jellemzői vannak, mint például a mobilos érzékenység, és a meglévő audio platformok, például a rádiózás igény szerinti kiterjesztéseként is használható. A podcast-fogyasztás, különösen a mai összetett médiaplatformokon, többdimenziós, több szempontból is mérni kell, és különböző környezetben kell vizsgálni. A podcastokat könnyű létrehozni, és még az alkotó szakmai technikai hátterének hiánya sem jelent problémát, mivel az alacsonyabb minőséget gyakran a hitelesség indokolja. Ez okozta a podcast műsorok robbanásszerű terjedését. „A podcasting nemcsak a hangformátum befogadásának globális akadályait szünteti meg, hanem egy csapásra megszünteti az internetes rádiózás növekedését akadályozó kulcsfontosságú tényezőket is: a hordozhatóságot, az intimitást és a hozzáférhetőséget. Ez egy olyan forgatókönyv, amelyben a közönség maga is producer, amelyben a már meglévő technológia új szerepeket tölt be, és amelyben a hagyományos médiától elzárt közönség újra felfedezi hangját” (Berry 2006).

A blog következő írásában ennek a történeti folyamatnak próbáljuk leírni az első részét, amelyet több másik is követ majd időrendben