Avagy tudnunk-e egyáltalán arról, hogy a podcastoknak is vannak mérőszámaik
Ha olyan marketing, vagy kommunikációs szakemberek vagyunk, akik dolgoztunk már együtt a kisebb-nagyobb márkákkal, vagy olyan cég szakemberei vagyunk aki elkötelezettek a brandmarketing iránt (spoiler: mindenki), akkor az egyik dolog, amiről gyakran beszélgetünk az ügyfelekkel vagy a vállalton belül, azok a mérőszámok. Ebből a szempontból nincsen semmilyen különbség a podcast és bármely más, közösségimédia felület és az ott feltüntetett brandtartalom között. A podcastban brandtartalmat elhelyező megbízó is elvárja, hogy megfelelő mérőszámok legyenek. De mik ezek a mérőszámok a podcastok esetében és mit is érdemes pontosan figyelni. Ebben a cikkben a podcastkészítés során megszerzett tapasztalatunk alapjait osztjuk meg arról, hogy milyen mérőszámokra és miért kell figyelni egy podcasttal kapcsolatban és azt, hogy hogyan lehet nem csak olvasni őket, hanem azt is, hogy valójában mi és miért is számít a műsor szempontjából.
Természetesen sok eszköz és “kreatív” módszer létezik a podcastanalitikára, de az alapoknál és a nem megkérdőjelezhető metrikánál maradva, amelyeket a márkaképviselőknek mindig érdemes nyomon követnie, megosztunk hat könnyen elérhető, általunk már kipróbált módszert.
1. Podcasthallgatási arány:
Már mindenkinek a könyökén jönnek ki a tartalomfogyasztási mérőszámok. Egy átlagos tudású online marketinges is ismeri ezek fontosságát. És nincs ez másképpen a podcastok esetében sem, ha brand tartalomról van szó.
Az átlagos hallgatottság egy podcast esetén azt méri, hogy az epizódokból mennyit hallgatnak meg ténylegesen a hallgatók. Például, ha mondjuk van egy 30 perces epizódunk, akkor láthatjuk, hogy a hallgatók mennyi ideig hallgatják, mielőtt abbahagyják. Például: a diagram azt mutatja, hogy a hallgatók a 25 perces jelzésig hallgatják a műsort, ami azt jelenti, hogy az átlagos epizódfogyasztási arányunk valamivel több mint 80%.
Ez egy erős jelzésértékű mérőszám, és vitathatatlanul az egyik legfontosabb amikor a podcast epizódok minőségének és relevanciájának méréséről van szó.
Ha azt vesszük észre, hogy a hallgatók száma a félidő környékén csökken, akkor ez azt jelzi, hogy valamin változtatnunk kell. Talán egy rövidebb epizódotformátumot kellene kipróbálnunk, vagy megpróbálhatunk a felénél egy átmenetet beiktatni, hogy ne hagyjuk a hallgatók figyelmét lankadni. Bármilyen megoldást is választunk, a fogyasztási arány azt üzeni, hogy a hallgatók figyelmét már az epizód 50%-ának meghallgatása után nem tudjuk lekötni. Vagy egy másik helyzet amikor a hallgatók a bevezető után azonnal lemorzsolódnak, ami annak a jele lehet, hogy az epizódokat érdekesebben kellene bevezetni, vagy a tartalom nem az, amire a bevezetőből, esetleg az előzetesből számítottak.
Alapként általában arra törekszünk, hogy a műsorok fogyasztási aránya legalább 75-80% legyen. Tőbb podcastszolgáltatónál/megosztónál is elérhetőek a mérőszámok, azonban jelenleg az Apple csak a fogyasztási arányt méri, míg a Spotify-on a lemorzsolódási és a megtartási grafikonokat is megtaláljuk. Összességében a fogyasztási arányoknak a podcastok teljesítménymérésének fő mutatójának kell lenniük.
2. Egyedi hallgatók (unique listeners)
Gyakran összekeverik a letöltésekkel, az egyedi hallgatók mérőszám azokat az egyéni hallgatókat méri, akik egy podcastra kattintanak és azt meghallgatják. Tehát végső soron ez a metrika az epizódokat hallgatók legpontosabb számát mutatja, míg a letöltések az epizódok minden egyes meghallgatását nyomon követik. Ha például ötször meghallgatunk egy adott podcastepizódot, az öt letöltésnek számítana, de csak egy egyedi meghallgatásnak.
Márkaképviselőként fontos, hogy megértsük, hány hallgatója van valójában egy podcastnak amibe a brandtartalmat elhelyezzük. Idővel arról is képet kaphatunk, hogy hány elkötelezett hallgatója van egy adott podcastnak. Ha azt vennénk észre, hogy minden egyes epizód leadása után ugyanaz az egyedi hallgatók bázisa, akkor ez jó jel arra, hogy az egyedi hallgatók hallgatói bázissá váltak és a podcast elkötelezett rajongótáborához tartoznak.
3. Epizódletöltések/hallgatások
Az egyedi hallgatókkal együtt a letöltések/hallgatások (gyakran “plays” címszó alatt jelennek meg) egy másik kulcsfontosságú podcastmérőszám, amelyet nyomon kell követni. Jelenleg a letöltések/hallgatások valószínűleg az egyik legnépszerűbb metrika, amelyre a podcastkészítők és a márkaképviselők támaszkodnak. De oka van annak, hogy miért nem ez az első a listánkon.
Nem állítjuk, hogy a letöltéseknek/hallgatásoknak nincs értékük, mert egészen biztosan van. De szeretjük emlékeztetni ügyfeleinket, hogy nem ez a legfontosabb podcastmérőszám. A letöltéseket/hallgatásokat értékes lehet összehasonlítani az egyedi hallgatókkal, hogy lássuk, hányan vannak a közönség tagjai közül, akik elkötelezett hallgatók és több epizódot is meghallgatnak. Ez nagyszerű mutatója annak, hogy értékes, vonzó tartalmat készítünk.
Ha elkötelezettségről van szó, jellemzően a hallgatási arány mérőszámokra hivatkozunk, míg az ismertség esetében az egyedi hallgató mérőszámhoz fordulunk, mivel ez pontosabb képet nyújt arról, hogy hányan vannak valójában a közönségünk sorában.
De mindezzel együtt a letöltések/hallgatások még mindig fontosak, amivel a podcast általános teljesítményét mérhetjük, de nem szabad, hogy ez legyen az egyetlen mérőszám, amelyre támaszkodunk egy podcast értékelésekor.
4. Hallgatói demográfiai és földrajzi adatok
Következnek a demográfiai és földrajzi adatok. A demográfiai adatok közé tartozhat az életkor vagy a nem, a földrajzi adatok pedig lehetővé teszik számunkra, hogy megtudjuk, honnan kapcsolódnak be a hallgatóink.
Márkaként ezek az értékes adatok segíthetnek abban, hogy podcast, amibe invesztálunk a kívánt közönséget célozza meg, esetleg segíthetnek a jövőbeni célzásban. Megjegyezzük, hogy a podcastok esetében a demográfiai adatok korlátozottabbak szoktak lenni, mint egy Facebook (bocsánat, Ment) mérőszám, de még így is hasznos betekintést nyerhetünk az így rendelkezésre álló adatokból.
Ha van egy konkrét közönségszegmens, amelyet meg szeretnénk célozni, például egy bizonyos ország, régió vagy város, vagy esetleg van egy konkrét korosztály vagy nem, amelyre összpontosítunk, ezzel elemezhetjük, hogy a podcast valóban rezonál-e a célközönségre és fordítva, a célközönség a tartalomra.
5. Podcastértékelések és vélemények
A podcastértékelések és vélemények vizsgálatának valóban több célja is van. Nem csak egyszerűen jól mutat egy podcast esetében, ha rengeteg pozitív értékeléssl és véleménnyel rendelkezik, de a visszajelzések hasznos elemzési forrást is jelenthetnek.
Az egy dolog, hogy népszerűsítjük a podcastunkat, és eljuttatjuk a potenciális hallgatókhoz az üzenetet, hogy fantasztikus tartalmakat gyártunk, de ha valódi hallgatók hagynak pozitív értékeléseket és véleményeket a műsorodrról, az sokat jelent egy potenciális hirdető esetében.
Másrészt, ezek a vélemények hihetetlenül jó forrásai a podcasttal kapcsolatos visszajelzéseknek. Még ha nem is minden értékelés pozitív, érdemes átnézni és elemezni, hogy vannak-e olyan területek, amelyeken javíthatunk. Elképzelhető, hogy a műsornak egy olyan szelete, amelyet a hallgatók szerettek, és amely köré több epizódot kellene készítenünk. Vagy talán volt egy új formátum, amelyet kipróbáltunk, de nem kapott pozitív visszajelzést (pedig a teljes adást sokan hallgatták), ami olyan felismerés, amely azt jelezheti, hogy ideje visszatérni az eredeti formátumhoz, vagy kipróbálni egy alternatívát.
6. Hallgatási platformok táblázatos rangsora
És végül, a podcast ranglisták és az, hogy a podcastunk hol helyezkedik el a rangsorban. Ezek fontos podcast mérőszámok, amelyekkel meg kell ismerkednünk. A podcast raglisták nemcsak számunkra fontosak, de gyakran az új hallgatók ilyen listákon keresik az új, számukra érdekes tartalmakat.
Bár a legtöbb podcastszolgáltatónál magunk döntjük el, hogy milyen kategóriába akarunk tartozni (üzlet, szabadidő, művészet…stb.) néha a besorolás automatikus lehet. Ezért figyeljünk arra, hogy a podcast milyen listákon szerepel, mivel ez megmutathatja, hogy milyen kategóriákba és műfajokba tartozhat a műsor, amelyekre esetleg nem is gondolnánk, és azt is, hogy hol a legnépszerűbb a podcastunk.
A Chartable például egy olyan raglistagyűjtő lap, ahol az összes podcastlista elemzésére és követésére lehetőségünk van, és értesítést kaphatunk arról is, hogy a műsorunkat milyen kategóriákba rangsorolták. Használhatjuk a podcast ranglistákat a műsorunk promóciójára is, ez segít növelni a podcast hitelességét a potenciális hallgatók szemében.
Úgy tűnhet, hogy a podcastok pontos és megbízható mérése már kiforrott rendszerhez kötődik, ám ez koránt sincs így. Nagyon kevés, megbízható elemzési adat áll a rendelkezésünkre. Gyakran az itt említett Chartable listái nem jelzik egy adott podcast jelenlétét egyáltalán egy adott listán (Spotify, Google Podcast, Apple Podcast…stb.), miközben az adott szolgáltató jegyzi őket a saját listáján. Vannak olyan podcast szolgáltató oldalak, amelyeknek nincs csak nemzetközi listájuk, így az adott ország rangsoráról semmit sem tudunk.
Ezek a mérőszámok és listák azonban folyamatosan fejlődnek, ahogy a podcast műfaj egyre inkább teret hódít magának és remélhetőleg elérik azt a megbízhatóságot, amit az online marketing klasszikus mérőszámaitól mér megszokhattunk.