Talán azt gondolhatnánk, hogy a podcast készítése igazából az epizód felvételével kezdődik, de már azelőtt sok tennivalónk van, hogy elindítjuk az üzleti podcastunkat. Az egyik ilyen, hogy világosan meghatározzuk, hogy ki lesz, vagy lehet az ideális hallgatója a műsorunknak, hogy olyan tartalmat készíthessünk, amely a célközönség speciális igényeit szolgálja ki, mivel ez vezet a podcasttartalom végsó céljához, a konverzióhoz.

Magyarországon – ez általában is igaz a podcastokra a vállalati szférán kívül – a vállalkozások/vállalatok számához képest nagyon kevés üzleti podcast készül. Nagyon gyakori az is, hogy egy vállalat elindít egy podcastot, az üzleti céljainak támogatására, de vagy a marketing részleg nem ért az audio tartalmakhoz, vagy  rossz “szakértői” csapatot választanak a műsorszerkezet megtervezéséhez, ezért néhány rész, jobb esetben egy évad után abbamarad a műsorkészítés, miközben a fejlettebb piacokon az üzleti podcastok egyre nagyobb ütemben jelennek meg, mivel a médium mostanra túlnőtt a startupok és dotcomok birodalmán. A MasterCardnak ott van Fortune Favours The Bold, a Microsoftnak a .future, sőt még a McDonaldsnak is van saját podcastja, a The Sauce.

Mindenki megpróbál beszállni a boomba. És jó okkal. Ha jól csináljuk, az üzleti podcastok segítségével a vállalatok új közönséget érhetnek el, és több a téma, és a termék iránt jobbam elkötelezett ügyfelet szerezhetnek. A probléma az, hogy gyakran rosszul fognak bele.

Először is el kell engedni az az ideát, hogy a hallgató egy 10 epizódból álló sorozatot akar hallani arról, hogy milyen fantasztikus egy adott termék vagy szolgáltatás. Ez még a legelkötelezettebb, a téma iránt leginkább érdeklődő hallgatóra is igaz. Nem érdekli őket. Hasonlóképpen, épeszű ember nem fog végigülni egy órákon át tartó unalmas, kényszeredett adást. Az élet túl rövid.

Valamilyen oknál fogva, amikor üzleti podcastokról van szó, a vállalatok egy jelentős része úgy tűnik, elfelejti azt a tényt, hogy olyasmit kell létrehozniuk, amit az emberek valóban meg akarnak hallgatni. Ha egy podcast unalmas és nem inspiráló, semmilyen marketing és promóció nem mentheti meg.

A Hello Podcast Stúdió alaptétele, hogy nagyszerű podcastot kell készíteni. Ezt az elvet hozzuk magunkkal a több tízezer óra élő és rögzített rádióműsorból amit szerkesztettünk és készítettünk. Ezt a folyamatot nem lehet leegyszerűsíteni. Nincsenek könnyített útvonalak vagy trükkök. Ha nem vagyunk elkötelezettek a megfelelő szerkezetű audiotartalom létrehozása mellett, akkor soha nem kötjük le és kötelezzük el a kívánt ügyfeleket. Fontos, hogy ezt megértsük, mielőtt üzleti podcastot indítunk.

Megéri egy üzleti podcast ezt az erőfeszítést?

A minőségi audiotartalom elkészítéséhez tervezés és felkészülés szükséges.

Egy üzleti podcast elindítása nagy munkának tűnhet. És az is. De valóban megéri a sok fáradságot? Nem lenne jobb, ha az időnket, a vállalati erőforrásainkat és a pénzünket valami másra fordítanánk? Nos, ez attól függ.

A podcast mint marketingstratégia a legjobban jól körülhatárolt (ez nem azt jelenti, hogy kis) piaci szegmensben tevékenykedő, specifikus ügyféltípussal rendelkező vállalkozások számára működik, vagy olyan nagyobb piaci szegmensben működő vállalatok számára, akik jól körülhatárolható piaci szegmensekre tudják bontani a kínálatukat. Ez utóbbira nagyon jó példa lehet egy élelmiszer kiskereskedelmi lánc, aki mondjuk a fenntarthatóságot szem előtt tartó termékeit előtérbe tolva indít egy sustainability, vagy épp vegán podcastot. Ilyen előbbi pedig lehet például egy autóalkatrész gyártó vállalat, amely mondjuk különböző hűtőket forgalmaz (olaj, víz, klíma…stb.). Nekik nagyon jól behatárolható, és érdeklődő közönségük lehet.

Általánosságban elmondható, hogy minél szűkebb, vagy jobb, ha azt mondjuk, hogy pontosabban meghatározható a célközönsége egy podcastnak, annál jobb eredményeket érhet el. Ha tehát az vállalkozásunk nem tudja szűkebb (itt nem kevesebb számúról beszélünk) szegmensekre bontani a célközönségét, akkor a podcast valószínűleg nem a mi műfajunk. Ebben az esetben az időnket és pénzünket inkább egy erős közösségi média- és fizetett keresési jelenlét kiépítésére kellene fordítanunk. 

A marketing területén késhegyre menő verseny folyik a figyelemért, és sokan úgy gondolják, hogy az audiotartalom arra elég, hogy elbillentse a figyelem-mérleg nyelvét az egyik, vagy másik versengő javára. Ennél nagyobbat nem is tévedhetnének. A podcast a legjobb módját jelenti az érdeklődő célközönség elérésének. Nem csak töredéknyi költségvetésből letrehozható, mint egy videótartalom, vagy akár egy állandó blog, hanem a leghatékonyabb eszköz a hallgatók elköteleződésére és alkalmas hosszú ideig lekötni a figyelmüket.

Amikor a hallgatók megnyomják a lejátszás gombot egy márka által gyártott, vagy támogatott podcaston, sok időt tölthetnek egy az egyben az adott branddel, ami nagy értéket képvisel a marketingünk szempontjából. Átlagosan amikor az emberek podcastot hallgatnak, gyakran több mint 30 percig is az adott tartalommal maradnak. Sokkal tovább, mint egy átlagos YouTube-videónál vagy blognál, és jóval tovább, mint egy Tik-Tok, Instagram, vagy Facebbok bejegyzéssel. (Éppen ezért egy marketing kampány során nem a podcast szolgálja a microsite-bejegyzésünk terjedését, hanem fordítva, a közösségi oldalak viszik a közönséget a podcasthoz, ami elköteleződést hoz a márkának.

A hosszabb ideig tartó figyelem, valamint a személyes és intim hallgatási élmény az, ami a podcastot olyan hatékonnyá teszi. Nehéz elképzelni más médiumot, amely a podcasttal vetekedhetne az elkötelezettség kialakulása és minősége tekintetében. Matt Lieber, a Gimlet Media társalapítója és elnöke az üzleti podcastok által kínált lehetőségről így nyilatkozott:

“A brandképviselők tudják, hogy a podcast hatékony módja annak, hogy olyan közönséget érjenek el, akiket egyébként nehézkesen tudnának megcélozni a közösségi hálózatokon keresztül egy hosszabb történettel, amely csak idővel, több részletben tud kibontakozni. Ne feledjük, hogy a podcastjainknak nem feladata, hogy mindenki számára tetszenek. Csak azok az emberek számítanak, akik valószínűleg megvásárolják a termékét. A podcast egy egyedülálló módja annak, hogy küldetésünket, jövőképünket és értékeinket olyan közönséggel oszthassuk meg, akik ezt aktívan hallani is akarják. Így amikor végül szükségük lesz arra, amit kínálunk, egyenesen az mi cégünkhöz fognak fordulni. “

Üzleti podcast indítása kis költségvetéssel

Az olyan márkák, mint a McDonalds, a MasterCard és a Microsoft már hat számjegyű összegeket fektetnek be saját márkáik podcastjába. Bár más akár csak Egyesült Államokbeli, vagy más régió országos médiakampányaihoz képest ez még mindig rendkívül olcsó, nyilvánvalóan ez a legtöbb kisvállalkozás számára nem elképzelhető befektetés.

Egy olyan podcast előállítása, amely úgy hangzik, mint egy rádiós hír, vagy magazinműsor, ami sok utazást, szerkesztési időt és tudást, egyedi hanganyagokat, riportokat és zenei átmeneteket igényel, egyáltalán nem olcsó. Szerencsére a vállalkozások sokkal egyszerűbb formátumokat felhasználva is készíthetnek nagyszerű podcastokat.

Az egész lényege, hogy alaposan meg kell ismernie az ideális ügyfeleit, és ezen eredmények mentén kell felépítenie a podcastformátumot. Az alábbiakban felvázolunk három alapvető lépést, amely segít megtervezni és elindítani egy olyan üzleti podcastot, amelyet az ideális célközönségünk szeretni fog.

1. lépés: Kezdjük azzal, hogy kivel is kell kezdenünk

Ha nincs világos elképzelésünk arról, hogy kinek szól a podcast, akkor a hallgatók sem fogják tudni, hogy ez tulajdonképpen nekik szól. Egy jól körülhatárolható céllal kell kezdenünk, és olyan podcastot kell felépíteni, amely megfelelő információt szállít az adott célközönségnek. Tehát mielőtt cégünk belevágna a podcast felépítésébe, pár kulcsfontosságú kérdésre kell választ adni a vállalkozásunkkal kapcsolatban:

  • Kik a fontosabb ügyfeleink?
  • Kik a legjövedelmezőbb ügyfeleink?
  • Kivel dolgozunk a legszívesebben együtt?
  • Mely ügyfelek ajánlják a legnagyobb valószínűséggel másoknak a vállalkozásunkat?
  • Milyen problémára kínálunk megoldást ezeknek az ügyfeleknek a podcastban?

Az első kérdéscsoportra adott válasznak segítenie kell a szűk célközönség meghatározásában. Ezek azok az emberek, akiknek a podcastot készíteni fogjuk. Minél konkrétabb ez a csoport, annál jobb eredményeket érhetünk el a későbbi konverziók során.

Természetesen, ahogy a podcastunk beindul, más típusú hallgatókat is megcélozhatunk. De anélkül, hogy egy konkrét hallgatói csoportot tartanánk szem előtt, sokkal nehezebb lesz egy megfelelő hallgatóságot felépítő podcastot terveznünk.

Ha tudjuk, hogy kinek szól a podcastunk, és milyen problémára kínálunk ezzel megoldást a számukra, az már félút a sikerhez. Végső soron minden egy egyszerű kérdésre vezethető vissza:

Mi tartnak az ideális hallgatóim igazán fontosnak?

Ha ezt szem előtt tartjuk, készen állunk arra, hogy elkezdjük elkészíteni a podcastunk tervét.

2. lépés: Válasszuk ki a podcast formátumát, hosszát és stílusát.

Nincsenek kőbe vésett szabályok a podcasttal kapcsolatban. Rengeteg olyan lehetséges stílus és formátum létezik, amely érdekes lehet az ideális vásárlók számára. Azonban olyan formátumot kell választanunk, amelynek van értelme a vállalkozásunk szempontjából, és amelynek elkészítése nem lesz túl munkaigényes.

Az üzleti podcastok túlnyomó többsége általában két fő kategóriába sorolható:

Ismeretátadási formátum: Amikor egyszerűen felvesszük, egy monológként amint egy adott témáról el tudunk mondani.

Interjú formátum: Amikor vendégeket hívunk, és interjút készítünk velük az adott szakterületről.

Megjegyzés: Mindkét formátum működik társ-házigazdával is, ha kissé kényelmetlen egyedül beülni a mikrofon mögé, bátran hívjunk társat, aki kisegíthet bennünket a műsor közben.

A podcasttal kapcsolatos munka tervezése és végrehajtása szempontjából az egyik leghatékonyabb és legrugalmasabb formátum a 30 perces ismeretátadási-formátumú epizódok felvétele, amelyekben alkalmanként interjúkat készíthetünk vendég szakértőkkel. Azonban érdemes lehet más megközelítéssel is kísérletezni. Végeredményben csak az számít, hogy a podcast értékes legyen célközönségünk számára.

Műsorsűrűség 

A gyakoriságot illetően ismét elmondhatjuk, hogy nincsenek igazán merev szabályok. De mindenki a lehető legkevesebb erőfeszítéssel szeretné maximalizálni a potenciális hasznot. Ha nálunk ez a helyzet, akkor a kétheti közzététel a legjobb megoldás. A közönségünk így is rengeteg tartalmat kap majd, amibe elmerülhet, és nem kell túl sok információt sem feldolgoznia, nem is beszélve arról, ha ezeket az információkat másodlagos felületeken is megosztjuk.

Kiemelt kép: krakenimages