Minden igazán jó podcast magától értetődően tűnik jónak. Ha tényleg működik a műsor, a hallgatók nem is gondolkoznak el rajta, hogy miért is jó hallgatni és befogadni a tartalmat. A hang kristálytiszta, a házigazdák igazán jól érzik magukat, és a műsor természetes módon halad át egyik témáról a másikra. De ez soha sem csak úgy magától történik. Rengeteg munka kell a színfalak mögött, hogy minden összeálljon. És mindez a jól átgondolt podcast-produkcióval kezdődik.

A Hello Podcast továbbra is keresi önmegvalósító, vállalkozókedvű podcastereit, akikkel saját műsorokat gyárt, és akik a jövő audiótartalom- készítői lehetnek. Ebben a kétrészes cikkben azt írjuk le, hogy milyen pontokon megyünk át és hogyan építjük fel a pordcastokat közösen a produkciós formáktól kezdve a produkciós eszközökig.

Ha saját podcastot indítunk, a  teljes produkciós tervezésnek a prioritási lista élén kell állnia. Gondoljunk erre úgy, mintha egy kártyavárat építenénk. Ha rossz az alap, ha egy kártyát rosszul rakunk be az építménybe, akkor a struktúra instabil lesz és összedőlhet. Időt szánni a gyártásra, beleértve a tervezést is, az egyik legjobb módja annak, hogy podcastunk tartós értéket képviseljen.

Nézzük meg tehát, hogy mi a Hello Podcastnál milyen pontokon keresztül jutunk el addig, hogy egy podcastot bemutassunk a közönségnek. Hangsúlyoznunk kell, hogy itt csak az alapokat közöljük, a végleges műsor végleges formátuma további finomhangolás során alakul ki. De ez majadjon a mi titkunk…

A produkciós ütemterv – hogyan kezdődik a produkciós folyamat

Egy podcast előállítása során ugyanazzal a három alapkérdést kell feltennünk:

  • Ki a közönséged?
  • Milyen formátumú legyen a műsor?
  • Milyen hosszúak lesznek az epizódok?

Az ezekre adott válaszok segítenek megalkotni az a lépéssorozatot, amely meghatározza a gyártás többi részét. Ez az útiterv segít, hogy az egész folyamat során szem előtt tarthassuk a végcélt. Mint egy térkép ami megmutatja azt, hogy honnan indulunk, hová tartunk, és egy térképpel az is egyszerűbbé válik, ha épp egy útlezárásba futunk és újra kell terveznünk az útvonalat.

A közönség meghatározása

Ha olyan podcastot próbálunk készíteni, amely mindenkinek tetszik, a végén senkinek sem fogunk megfelelni. Ezért mi mindig alaposan felmérjük és átgondoljuk egy új podcast célközönségét, hogy kizárólag őket szólítsuk meg. Amíg a tartalmunk ennek a célcsoportnak tetszik, addig nem számít, hogy más csoport, vagy kritikus mit mond, vagy gondol a podcastunkról. Nincs nagy különbség akkor sem, ha üzleti podcastot készítünk, ez esetben olyan témáról kell beszélnünk, amelyről az üzleti téma iránt érdeklődők, vagy épp az ügyfeleink valóban hallani akarnak.

A formátum kiválasztása

Mint azt valószínűleg már sokan tudják, akik a blogunkat olvassák, a podcastok sokféle stílusban és formátumban készülhetnek. Erről hamarosan egy külön cikkben is beszámolunk majd. Mielőtt elkezdenénk megtervezni és strukturálni az epizódokat, meg kell határoznunk a formátumot. Ha pedig  meghatároztuk a formátumot és működik, akkor pedig ne kövessük el azt a hibát, hogy ezen a működő formátumon változtatunk. Ha ugyanis egy működő formátumon változtatunk, azzal összezavarhatjuk a hallgatókat.

Nézzünk meg néhányat a leggyakoribb formátumok közül:

  • Interjúk
  • Egyéni / személyes gondolatok megosztása
  • Műsor társműsorvezetővel
  • Történetmesélés
  • A fentiek kombinációja

Epizód hossza

Az epizódok hosszát illetően nincsenek szigorú és egyértelmű szabályok. Tényleg csak rajtunk múlik, hogy eldöntsük, mi fog a legjobban működni. Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy ha az epizódok viszonylag rövidek (<30 perc), akkor az új hallgatók nagyobb valószínűséggel térnek hozzánk vissza. Ez persze nem jelenti azt, hogy egy hosszabb, akár egy, másfél órás műsor ne lehetne nagyon hallgatott. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy monológ szerű műsornál kisebb valószínűséggel tudjuk fenntartani a hallgatók figyelmét egy teljes óráig, míg a egy több interjúval és vendéggel, akár több szegmensből álló magazin akár egy, másfél óráig is ott tarthatja a hallgatót a készülékénél. Itt is igaz, hogy ha már kiválasztottuk a hosszúságot, és az működik, a hallgatók követnek bennünket, akkor nemigen fogunk változtatni rajta. A hallgatók ugyanis arra számítanak, hogy azzal a jól megszokott hangzással és hosszal fognak találkozni, mint az addigi műsorok során mindig.

Tervezzük meg az epizódokat

Még az első felvétel előtt célszerű megterveznünk az első , akár 10 epizódot. Ha így teszünk, később sokkal könnyebben tudunk az egyes műsorok tartalmával és vendégeivel, vagyis a kisebb részletekkel foglalkozni. Mindent folyamatot lelassít, ha minden egyes epizód felvétele után meg kell állnunk, és át kell gondolnunk, hogy merre induljunk tovább, mi legyen a következő részben. Ha van tervünk, az segít racionalizálni az egész podcastkészítési folyamatot.

Itt nem arra kell gondolni, hogy a lehető legaprólékosabban tervezzünk előre. Csak arról kell előre gondolkodnunk, hogy mit tervezünk a következő epizódok középpontjába tenni és egy nagy vonalakban korvonalazott vázat kell kitalálni. Egyébként a beérkező hozzászólások és megjegyzések segítenek megmutatni, hogy mi az ami működik a podcaston belül, esetleg ötletet ad arra, hogy mivel érdemes foglalkoznunk egy következő epizódban.

Még egy ötlet: ha olyan podcastot tervezünk, ahol interjút készítünk egy, vagy több vendéggel, mindig arra sarkalljuk a műsorvezetőnket, hogy végezzen kutatást vele kapcsolatban. Erre jó lehet, hogy máshol készült interjúkat keresünk amit a vendégünkkel készítettek, és meghallgatjuk azokat. Így képet kaphatunk a személyiségükről, a kérdésekről amikre pozitívan, vagy épp negatívan reagálnak, és ez segíteni fog abban, hogy jobb kérdéseket találjunk ki a számukra. Amikor kérdéseket írunk, próbáljunk meg olyan dolgokra gondolni, amelyek a hallgatóink számára a leghasznosabbak/érdekesebbek lehetnek.

Ezzel végére is értünk a kétrészes, podcastkészítési cikkünk első részének. A következő írásban belemegyünk abba, hogy milyen technikai segítségünk lehet egy műsor elkészítése során.

Kiemelt Kép: Patrick Perkins