Az iparágban sok szó esik a harmadik fél által nyújtott pénzügyi támgatásról, befektetésről. Ezeket a befektetéseket gyakran esszenciálisnak tartják induló podcasterek ahhoz, hogy hosszútávon folytassák a műsoraik gyártását. Ezek azok a bizonyos támogatások, reklámozói, szponzorációs pénzek és nagyon sok podcaster ezekre tekint, mint olyanra ami előre hajtja a saját üzletét, vagy a feltétele a további munkának. De, hogy már az elején lelőjük a poént: nem ez a titka a podcastgazdaságának. A podcastgazdaság igazi motorja a saját termékeiket és szolgáltatásaikat értékesítő podcasterek. A podcasterek így keresnek valódi pénzt.
Vegyük alapul, hogy az átlagos indie podcasternek (kis elérésű, kis költségvetésű) a CPM-ek és a szponzorációk világa kevés megtérülést kínál ahhoz a sok befektetéshez képest, amit Ők beletesznek a műsorba. És mivel rengeteg kis podcast létezik, valahogy a reklámszerződések megszerzése a podcastolás Szent Gráljává vált, egy elérhetetlen, távoli, varázslatos dolognak. Rengeteg kutatás bizonyítja, hogy a podcastok mennyire jövedelmezőek a podcastokban hirdetéseket vásárló márkák számára, és hogy a hirdetések milyen előnyökkel járnak az alkotók, a fogyasztók és a vállalkozások számára. Nos, mint minden más a reklámiparban, ez is alapos értelmezésre szorul. A reklám a podcastokban lehet egyfajta sikerességi mérce, de egyben mítosz is.
A Tilt 2022-es Creator Economy Benchmark kutatása, bár a kutatás nem kifejezetten a podcasterekről szól, mégis tanulhatunk belőle. Amit kutatás elmond, az egybecseng azzal, amit a piacon és a saját munkánk során podcasterként és ügynökségként valójában tapasztaunk.
Mi a podcastgazdaság?
Létezik egy sokak által osztott definíció: A podcast egy monetizált – „pénzé tett” – audio tartalom. Része az úgy nevezett Creator Economy-nak. Ez egy szoftverrel támogatott gazdaság, amely lehetővé teszi az alkotók számára, hogy bevételhez jussanak az alkotásaikból. Az ilyen gazdaság szoftveres platformjaira példa a YouTube, a TikTok, az Instagram, a Facebook, a Twitch, a Spotify, a Substack, az OnlyFans, a Tiki és a Patreon. (A Wiki szerint a podcastok ennek nem is részei)
Mi a cél a podcadcastgyártássa?
Sokan kérdezik meg maguktól a podcastjuk előállítása előtt, vagy az első néhány podcastműsor után, hogy „Vajon hogyan szerezzek reklámozókat, szponzorokat a podcastomba”. A válasz meglepő lehet: Tényleg szükségünk van rá?
Ez megdöbbentő lehet azok számára, akiknek gyakran az a céljuk, hogy otthagyják a napi munkájukat, hogy teljes munkaidőben csak podcastgyártással foglalkozhassanak. A kemény igazság az, hogy kevesen fognak elég pénzt keresni ahhoz, hogy elérjék a céljaikat, kifejezetten, ha minden reményüket egy nagy szponzori szerződésbe fektetik.
Ezt mondják az adatok
Amit a 2022 Creator Economy Benchmark Research megerősít, az az, hogy a bevételt remélő alkotók nem egy harmadik féltől származó szponzorációs bevételre támaszkodnak. Ők saját magukat adják el. Mivel a legtöbb alkotó nem tud szponzoroktól az elvárt bérének megfelelő összeget szerezni.
Hogy miért? Ismerkedjünk meg ehhez a Cost Per Mille, ismertebb nevén CPM fogalmával, ami az a díj, amit egy hirdető ezer letöltésenként (általában 30 nap alatt) fizet egy műsornak hirdetésenként. Az iparági adatok szerint – és ezek nemzetközi adatok, amikben benne vannak az olyan nagyon népszerű podcast piacok is, mint az Egyesült Államok – egy podcast átlagos letöltésszáma százhatvanöt letöltés negyvenöt nap alatt.
De mit keresnek a hirdetők? Úgy tűnik, hogy ez a teljes hirdetői piacon hasonló szám. A mi tapasztalatunk is az és a külföldi partnereink is arról számolnak be, hogy a hirdetők bűvös száma egy reklámköltés esetében körülbelül nyolcezer letöltés ugyanebben az időszakban, ami kb. 5300 letöltés 30 nap alatt. Ez 160-180 letöltést jelent naponta egy adott podcast esetében.
A legtöbb alkotónak nehéz dolga van, hogy elérje ezt a számot. Ha sikerül szerződést kötni, ezer letöltésenként a nemzetközi adatok szerint átlag 6.000-10.000 Ft közötti összeget kaphatunk. 5 ezer hallgatónál ez 30-50 ezer forint, 10 ezernél 60-100 ezer között mozog, mínusz az adók. Nálunk például ez, ha a publikus, nonprofit Ring Podcastunkhoz szponzorokat kerestünk volna, a 18 epizód során, amit egy év alatt gyártottunk le és 2021 decemberében, amikor szünetre küldtük a podcastot 111ezer hallgatottsággal rendelkezett, akkor kb. bruttó 700.000 Ft-os bevételre számíthattunk volna, ami havi bruttó 58.000 Ft lett volna. Ebből levonva az adót és a felvétellel járó költségeket, nem igazán maradt volna túl nagy összeg, annyi legalábbis nem, hogy azért megérje ennyit dolgozni és 18 adást előállítani.
Tanulhatunk azonban a sikeres podcasterektől, akik már régen nem csupán a reklámozók, szponzorok felé fordulnak a bevételeik megszerzése, növelése érdekében. A kutatás több mint ezer bevételtermelő alkotót kérdezett meg, és minden ötödik alkotó arról számolt be, hogy jelentős jövedelemre tesz szert, és ezek több mint a fele a tartalomkészítésből él.
A felmérést 2022 februárja és áprilisa között végezték. Összesen 1058 ember töltötte ki a felmérést; közülük 803-an jelenleg tartalomvállalkozók, 255-en pedig remélik, hogy tartalomvállalkozók lesznek. A felmérés eredményei nem súlyozottak.
Honnan származik a tartalomkészítők jövedelme?
62% Tanácsadás és coaching
39% Online tanfolyamok/workshopok
27% Könyvek
23% Affiliate marketing/linkek
21% Előadói díjak
17% Tagságok
15% Hirdetés
15% Rendezvények
14% Szponzorált tartalom
14% Online események
11% Fizetett tartalom előfizetések
10% Barterek
9% Adományok
8% Merchandising
2% Social tokenek
1% NFT-k
A podcastgazdaság összes bevételi forrása közül a reklám csupán a hetedik helyen áll a listán, holtversenyben az rendezvényekkel.
A hirdetők tényleg ennyire fontosak?
Mi is a végső következtetés, amit levonhatunk a hirdetésekkel kapcsolatban? A pénz a tanácsadásban, coachingban, tanfolyamokban, workshopokban, könyvekben és tagságokban van, nem igazán a reklámban.
Azok értik meg igazán a Podcastgazdaságot, akik megértik, hogy a harmadik féltől származó reklámbevétel elméletben jól hangzik. De ha jobb forrás lenne, mint a saját termékek és szolgáltatások, tagság…stb. értékesítése, akkor több tartalomkészítő támaszkodna rá a bevételszerzésben.
Akkor most hagyjunk fel a podcastgyártással?
A Hello Podcast Stúdió sem a Ring Podcasttal, sem a Greenside Podcasttal nem azzal a szándékkal indult, hogy pénzt keressen velük. Azért csináljuk ezeket, mert szeretjük a témákat és hatást akarunk gyakorolni és mert vagy csapatként és egyénként is mondanivalónk, ami eltér a podcastok között fellelhető tartalomtól. Volt idő, hogy mi is azt gondoltuk, hogy a szopnzoráció az egyetlen lehetőség, de ma már úgy látjuk, hogy nem minden szponzor, reklámozó lenne megfelelő a műsoroknak és a közönségnek. Több oldalú megközelítés szükséges, ha tényleg bevételeket akarunk szerezni a podcastokkal.
Például, ha azt látjuk, hogy a közönségünk érdeklődő, akkor ahelyett, hogy egy tőlük származó kérdést többször megválaszolnánk, akár szervezthetünk egy közösséget – pl. egy klubot – ahol ezekre a kérdésekre válaszolhatunk.
Az egészséges életmód podcastunkat kiegészíthetjük ilyen termékekkel (de csak megfelelően etikus és biztonságos termékekkel és üzletpolitikával). Használhatjuk a podcastunkat a marketing/sales funnelünkben is. És ha már befutott a dolog, akár franchise-ban is gondolkodhatunk. A lényeg, hogy észrevegyük, hogy a podcastunk nem csupán egy csatorna, amin keresztül más érteékesíthet, hanem egy eszköz, egy üzlet, amit a saját megélhetésünk és profittermelésünk céljaira is használhatunk. És ha még mindig bizonytalan, hogy hogyan vágjon bele, a Hello Podcast Stúdió segíthet, csak keressen meg bennünket!
Kiemelt kép: Megelpődött podcaster/marketinges Robin Higgins – Pixabay
