Megkapta a feltételes jóváhagyást az első mézelő méheknek szánt vakcinájára a Dalan Animal Health Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumától, ami a tudósok szerint segíthet a globális populációt megtizedelő vírusok és kártevők elleni védekezésben. A vakcinát az amerikai foulbrood (nyúlós költésrothadás vagy amerikai költésrothadás), egy agresszív bakteriális betegség ellen fejlesztették ki és bármilyen rovaron alkalmazható. Ez az első rovarok számára engedélyezett vakcina az Egyesült Államokban.
A nyúlós költésrothadás vagy amerikai költésrothadás (Histolysis infectiosa perniciosa larvae apium, Pestis americana larvae apium) a méhek költésének (fiasításának) leggyakoribb és legpusztítóbb megbetegedése, melyet a Paenibacillus larvae (régebbi nevén Bacillus larvae, a rendszertani besorolás változását lásd lentebb) baktérium okoz. Ez a fertőző betegség csupán a fiatal álcákat érinti, de rájuk nézve igen veszélyes. A Paenibacillus larvae egy spóraképző Gram-pozitív aerob pálca, mely csak nagy felbontóképességű mikroszkóppal látható. A legfeljebb háromnapos lárvák a táplálékukba kerülő spórák elfogyasztásakor fertőződnek meg.
Forrás: Pollinator – wikipedia.org
Korábban ezt a betegséget többek között a méhek és a velük érintkező összes felszerelés elégetésével, vagy csak antibiotikumokkal tudták kezelni. Ezzel szemben ez a megelőző terápia hatalmas előrelépést jelenthet a mezőgazdaságban.
Dalail Freitak, az ausztriai Karl-Franzens Egyetem (Graz) méhkutatással foglalkozó docense és a Dalan tudományos vezetője szerint a vakcina segíthet megváltoztatni a tudósok állategészségügyi megközelítését. Mint mondta: „Világszerte több millió méhcsalád van, és most már megvannak az eszközeink ahhoz, hogy javítsuk a betegségekkel szembeni ellenálló képességüket”.
Ellentétben az emberi vakcinákkal, ezt a szert, ami a Paenibacillus baktérium elpusztult lárvaváltozatát tartalmazza nem apró fecskendőkkel adják be e méheknek, hanem élelmiszer formájában érkezik. A vakcinát a méhkirálynőknek adott cukortáplálékba, a méhpempőbe építik be. Miután azok lenyelik, a vakcina a petefészkükbe kerül, így a fejlődő lárvák védettséget kapnak, amikor kikelnek.
A tudósok sokáig azt feltételezték, hogy a rovarok azért nem tudnak védettséget szerezni, mert nincsenek antitestjeik, vagyis olyan fehérjék, amelyek segítenek az állatok immunrendszerének felismerni a baktériumokat és vírusokat, és felvenni velük a harcot. Miután a tudósok megértették, hogy a rovarok valóban képesek védettséget szerezni és azt átadni utódaiknak, Dr. Freitak nekilátott azon a kérdés a megválaszolásának, hogy hogyan is teszik ezt. 2015-ben két másik kutatóval együtt azonosította azt a specifikus fehérjét, amely az utódokban immunválaszt vált ki, és rájöttek, hogy egyetlen királynővel rendelkező méhpopulációban is tudnak immunitást létrehozni.
A vakcina bevezetése kritikus pillanatban érkezik a mézelő méhek számára, amelyek létfontosságúak a világ élelmezési rendszerében, de az éghajlatváltozás, a növényvédő szerek, az élőhelyük elvesztése és a betegségek miatt világszerte csökkenő tendenciát mutatnak.
Kiemelt kép: Szabó József – Unsplash
