1. rész

Azzal kapcsolatban, hogy egy podcast elkészítéséhez kell-e forgatókönyv nincs szakmai egyetértés. Ezt minden podcasternek magának kell eldöntenie. Vannak, akik úgy határoznak, hogy a teljes műsort megírják szóról szóra. Míg másoknak csak egy vázlat kell, de van aki csak egy címet vet papírra, a többit pedig improvizálja. Akárhogy is tervezzük meg az epizódjainkat, nekünk az a véleményünk, hogy a legjobb, ha van valami, amire támaszkodhatunk, még ha ez csak egy nyers, pontokab szedett forgatókönyv is.

Nincs jó vagy rossz típusú podcast forgatókönyv. Nem lehet pontosan megmondani, hogyan kell kinézni egy ilyen leírásnak. Mi sem adunk köbe vésett szabályt, vagy kinézetet, ehelyett olyan tanácsokat olvashat, amik követésével ön is kialakíthatja a saját eljárását, forgatókönyvét aszerint, hogy Önnek melyik a legkényelmesebb mód. 

De mi is az a forgatókönyv, vagy műsortükör?

A forgatókönyv egy itiner, egy térkép arról, hogy milyen lépéseken keresztül jutunk el a műsorunk végéig, hogy hol, mire kell figyelni, hogy a dolgok hogyan következnek egymás után és ha baj van, akkor milyen úton menekülhetünk belőle.

A forgatókönyv használata nem feltétlenül jelenti azt, hogy hosszú szövegeket kell szóról szóra felolvasni (bár ezt is megtehetjük). Ha felolvasunk és nem elmondunk valamit, azt a hallgató érezni fogja, a felolvasás hangzása eltér a beszélgetés, vagy a spontán szöveg hangzásától. Ne feledjük: a podcast egy intim műfaj, a hallgatók nagy része azért tölti le, hogy közvetlenül hozzájuk beszéljünk. Ezért mindig jobb, ha a műsor természetesnek, könnyednek hat.

Mivel minden epizód más és más, gyakran eltérő témájúnak és hosszúságuknak kell lenniük. De hogyan helyezhetjük ezeket forgatókönyvi kontextusba? Ehhez először nézzük meg néhány szerkesztői definíciót:

  • Főtéma: Ez ami keretezi az egész podcastot. Ez az amin belül altémákat dolgozunk fel. Például nálunk a GREENSIDE PODCASTBAN ez a fenntarthatóság kérdése. Ezen a szemüvegen keresztül nézünk mindent. 
  • Témák: Ezek az altémák amit az adott műsorban szeretnénk feldolgozni. Mondjuk a hulladékhasznosítás, vagy a szelektív hulladékkezelés.
  • Hossz: Milyen hosszú lesz az epizód? Összhangban lesz-e az időtartama a többi epizóddal, vagy eltérünk az előzőektől? (Általában 20-40 perc).

Ha már van egy nagyjából körvonalazott elképzelésünk arról, hogy miről szeretnénk beszélni, strukturálhatjuk az epizódot pontról pontra a következőképpen:

  • Bevezetés: Kik vagyunk és miről fogunk beszélni (30-60 másodperc).
  • Jingle, intro: Minden epizód elejére bekerül, hogy a hallgatók könnyen azonosítani tudják a podcastunkat (kb. 30 másodperc).
  • Téma 1: A téma és a témák meghatározása (5 perc).
  • Téma 2: A témák részletes megvitatása (10 perc).
  • Közjáték: Zenei szünet vagy szponzori hirdetés (30 másodperc).
  • Téma 3: A témák megvitatásának folytatása (10 perc).
  • Összefoglalás/kivezetés: A téma és a témák összefoglalása, konklúzióval (5 perc).
  • Záró megjegyzések: Köszönjük meg a hallgatóknak a figyelmet és beszéljünk a következő műsorról, esetleg játsszuk le az előzetesét, ha már rendelkezésünkre áll (2 perc).
  • Jingle, outro: Minden epizód végére bekerül, hogy a hallgatók könnyen azonosítani tudják a podcastot (30 másodperc).
  • Personal brand és márkaépítés (minél hamarabb, annál jobb).

Fontos, hogy úgy tűnik, hogy folytatódik a tendencia a figyelem fenntarthatóságának idejét illetően. Mi a Magyar Rádióban 1998 és 2004 között kb. 5 perces blokkokkal dolgoztunk, egy másik, zenei adónál ha a hallgatóink egy olyan zeneszámot hallgattak meg, ami nem tetszett nekik, és ha azután is ilyen következett amit nem szerettek, akkor azonnal egy másik adóra kapcsoltak. Manapság pedig mindenki rövidebb ideig tud figyelni. A Statistic Brain szerint 2015-ben az átlagos figyelmi idő 8,25 másodperc volt, szemben a 2000-es 12 másodperccel.

A podcast bevezetője : Ez a legfontosabb pont, az első benyomás, ezért jobb, ha már az első pillanattól kezdve a legjobbat adjuk magunkból, ide már becsempészhetjük a személyiségünk és rádiós “sármunk” legjavát és ne feledjük el megjeleníteni a brandünket is. Mindössze néhány másodpercünk van arra, hogy meggyőzzük a hallgatóinkat arról, hogy érdemes velünk maradniuk.

A lehető leghamarabb alakítsunk ki kapcsolatot a hallgatókkal. Mondjunk például egy viccet, (bár ez elég veszélyes terep) vagy egy szellemes megjegyzést, vagy meséljünk el egy érdekes történetet, hogy a hallgatók ne forgácsolódjanak le. A hamarosan induló Greenside Podcastunk például egy ilyen, nem szokványos kezdéssel indul.

Ha már megragadtuk a hallgatóink érdeklődését, lehetőségünk van kapcsolatot kialakítani velük, hogy hűséges rajongókká (vagy vásárlókká, ha árut, vagy szolgáltatást kínálunk) tudjuk alakítani őket. Szükségünk van ehhez egy figyelemfelkeltő ajánlatra, vagy előzetesre, ami a következő epizódhoz vonzza őket. A sorozatok gyártásánál ezt hívják “cliffhangernek”.

A lényeg megragadása

A podcast forgatókönyvének megírásakor próbáljuk meg a lehető leglényegesebb elemeket beletenni. Ne legyenek benne felesleges szavak vagy mondatok, amelyek nem fontosak a téma, vagy a mondandónk szempontjából. Például a bevezetőnek rövidnek és lényegre törőnek kell lennie (ehhez elegendő 10-15 másodperc), bepillantást nyújtva a hallgatóknak a műsor tartalmába anélkül, hogy felesleges információkkal bombáznánk őket, például így:

Üdvözlöm önöket, ez itt a XYZ podcast, ABC vagyok, ma ahol arról fogok beszélgetni, hogy hogyan étkezhetünk egészségesen, kis költségvetésből!

Kerülje a túl hosszú bevezetőt:

Üdvözlöm önöket az igazán fantasztikus, egészséges táplálkozással foglalkozó podcastomban, amit csak önöknek készítettem. Ez egy nagyszerű műsor lesz, már alig várom, hogy elkezdjük. Megbeszélünk néhány nagyszerű étkezési tippet, kalóriadús ételeket, nassolnivalókat, kerülendő ételeket és még sok minden mást. Ha szeretne helyesen étkezni, akkor szerencséje van, a műsor során részletesen kitérünk erre is.

A podcast akkor a legjobb, ha nem merev, függetlenül attól, hogy teljesen megírjuk előre, vagy sem, ezért ügyeljünk arra, hogy a nyelvtan és a beszédstílus (esetleg a beszédtechnika) a lehető legtömörebb és lényegre törőbb legyen. Ez nem jelenti azt, hogy nem készíthetünk egy felszabadult hangulatú, számunkra is könnyed környezetben eltelt műsort, csak attól óvakodjunk, hogy kifárasszuk, elidegenítsük a hallgatóinkat.

Ennyit fért egyelőre a forgatókönyvekről szóló cikkünkbe, de a második rész hamarosan érkezik, ahol írunk a zenékről, a helyszínről és a promóciós blokkokról is. Addig is, ha szakmai kérdésben segítségre van szüksége, a Hello Podcast Stúdió bármikor rendelkezésére áll.