Szén-dioxid-elnyelő minden olyan természetes rendszer, amely több szenet nyel el és tárol el a légkörből, mint amennyit kibocsát. A Föld legnagyobb szén-dioxid-nyelői az erdők, a talaj és az óceánok, ez utóbbiak már most is a légkör teljes szén-dioxid-kibocsátásának mintegy 30%-át tárolják.

Miért olyan fontosak? A szén-dioxid (CO2) természetes folyamatok során szabadul fel, például az állatok légzése és a vulkánkitörések során, valamint emberi tevékenységek során, például a fosszilis tüzelőanyagok elégetése és a fák kivágása. A szén-dioxid-elnyelők a természet módszere arra, hogy a felszabaduló és a természetben tárolt szén-dioxid mennyisége közötti különbséget kiegyenlítse.

A szén-dioxid az éghajlatváltozásért felelős fő üvegházhatású gáz. Mivel a CO2 üvegházhatású gázmolekulákkal veszi körül a bolygót, és csapdába ejti a nap hőjét, a globális hőmérséklet emelkedését okozza. A magasabb szén-dioxid-kibocsátás magasabb hőmérsékletet jelent. Mivel az emberi tevékenység egyre több CO2-t termel, mint amennyit a természetes szén-dioxid-tárolási folyamat kezelni tud, létfontosságú, hogy a természet szén-dioxid-nyelői védve maradjanak.

A szén-dioxid-elnyelők típusai

A világ fő szén-dioxid-elnyelői a talaj, a növények és az óceánok. Ezek a környezeti erőművek együttesen természetes módon összegyűjtik a légkörből származó szenet, és hosszú időn keresztül tárolják azt.

Talaj
A talajok ásványi részecskéket, lebontott növényi anyagokat, levegőt, vizet és még élő szervezeteket is tartalmaznak. Ez azt jelenti, hogy nagy mennyiségű szenet tartanak vissza, amelyet ezek az anyagok, elsősorban a növények, korábban a légkörből vettek el. A talajok nagyon hosszú ideig képesek tárolni ezt a szenet, amely egyébként szén-dioxid formájában visszakerülne a légkörbe.

A tőzeglápok olyan vizes élőhelyek, ahol a vizes körülmények lelassítják a növények bomlását, és így bőséges mennyiségű szénben gazdag talaj, azaz „tőzeg” keletkezik. A növények által a légkörből már elnyelt szén természetes módon tárolódik ezekben a tőzegtalajokban, így segítve a globális felmelegedés mérséklését. És bár a tőzegtalajok a globális szárazföld felszínének csupán 3%-át borítják, több mint 600 gigatonnányi szenet tartalmaznak, és az összes talajszén 44%-át teszik ki, így a tőzeglápok a világ legnagyobb szárazföldi szénelnyelői.

Növények és erdők
A növények és az erdők fotoszintézis révén szén-dioxidot vesznek fel a légkörből, amely aztán lerakódik és tárolódik az erdei biomasszában, például a fatörzsekben, ágakban, gyökerekben és levelekben. A nagy kiterjedésű fás területek és erdők egyszerűen méretük és hosszabb élettartamuk miatt jelentős szén-dioxid-elnyelőként működnek.

A legelők is nagy mennyiségű szenet kötnek meg. Az olyan helyeken, mint Kalifornia, ahol az erdőket nagyobb mértékben veszélyeztetik az erdőtüzek és a szárazság, ezek megbízhatóbb szén-dioxid-elnyelőknek tekinthetők, mint a fák.

Óceán
A világ óceánjai óriási szerepet játszanak a szén-dioxid megkötésében, egyrészt a felszíni vízből történő CO2-felszabadulás és -elnyelés, másrészt a fitoplankton, a tengeri moszatok és a tengeri füvek fotoszintézise révén. Kiderült, hogy a diatómáknak nevezett mikroszkopikus növények évente 10-20 milliárd tonna szén-dioxidot kötnek meg pusztán azáltal, hogy az óceán felszínén lebegnek.

A tengerparti növényzet, például a mangroveerdők szintén nagymértékben hozzájárulnak a globális szénmegkötéshez (jellemzően „kék szén” néven említik), mivel a tengeri növények élőhelyeinek talajában a szárazföldi ökoszisztémákhoz képest lényegesen nagyobb a szénelnyelés mértéke.

Szénelnyelők és az éghajlatváltozás

A szén-dioxid-elnyelők kulcsfontosságúak a légkör szén-dioxid-szintjének kezelésében és a globális felmelegedés kordában tartásában. Az egyetlen probléma az, hogy a szén-dioxid-elnyelőknek van felső korlátja.

Ha a szénelnyelők károsodnak vagy megsemmisülnek (például az Amazonas esőerdeiben tomboló tüzek vagy az óceánban lévő széntöbblet miatt savasodó víz okán), ezek az ökoszisztémák teljesen leállhatnak a szén elnyelésével, sőt a tárolt szenet vissza is bocsátják a légkörbe. Az óceánok felmelegedése például befolyásolja a tengeri ökoszisztémák CO2-elnyelő képességét, mivel a melegebb víz kevesebb CO2-t nyel el, ami olyan tengeri élőhelyek számára is megterhelő, amelyeket arra terveztek, hogy hűvösebb hőmérsékleten éljenek túl.

A fosszilis tüzelőanyagok, például a szén, a kőolaj és a földgáz elégetése járul hozzá messze a legnagyobb mértékben az éghajlatváltozáshoz. Az ENSZ szerint az összes szén-dioxid-kibocsátás közel 90%-áért és az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának több mint 75%-áért felelős .

Szén-dioxid-elnyelőink védelme
A CO2-t elnyelő természetes szén-dioxid-elnyelők biológiai szénmegkötést végeznek, de az környezetmérnökök olyan új technológiákat is fejlesztenek, amelyek az ipari forrásokból származó szenet kötik meg és földalatti tárolókba fecskendezik. Ezek a megoldások azonban közel sem nyújtanak elegendő szén-dioxid-tárolást a jelenlegi légköri CO2-koncentráció csökkentéséhez, és nem tudják helyettesíteni a természetes szén-dioxid-elnyelők erejét.

Sajnos az emberi tevékenység és az azt követő fokozott CO2-kibocsátás felborítja a szén és a földi légkör közötti kényes egyensúlyt. A leg nélkülözhetetlenebb szén-dioxid-elnyelőink és más fontos természeti erőforrásaink védelme és helyreállítása elengedhetetlen a jövő stabil környezetének fenntartásához.

Kiemelt kép: Nils Leonhardt – Unsplash