A karácsony előtti blogbejegyzésünkben már elkezdtük tárgyalni, hogy hogyan tudjuk a legjobban átültetni és újrahasznosítani a podcast adásunkat blogbejegyzéssé. Ezt a cikket folytatjuk most a hatodik ponttal.

6. Szükség szerint szerkesszük át a beszélgetést

Az írott szöveg nagy előnye, hogy sokkal egyszerűbben át tudjuk szerkeszteni (írni), mint az audiotartalmat. A blogbejegyzésednek nem kell követnie az epizódban elhangzott beszélgetés időbeliségét. Például adott egy podcast, amiben a vendég azt mondja, hogy “most elmagyarázom a célhoz vezető négy lépést…” de csak kettőt mond el pontokba szedve, aztán a beszélgetés elsodorja a résztvevőket és a fennmaradó két pont csak elrejtve jelenik meg az interjúban. Ilyenkor a blogbejegyzésben “helyrehozhatjuk” ezt és az első két ponthoz hozzászerkeszthetjük az elveszett kettőt, ezzel is követhetőbbé téve a tartalmat.

Gyakran előfordul, hogy a beszélgetés során később olyan részek kerülnek elő, amelyek illeszkednek egy korábban tárgyalt témához. Vagy az utoljára elhangzott pont a legerősebb, és annak kell hangsúlyosabbnak lennie. Ne féljük átrendezni, illetve áthelyezni dolgokat, hogy egy jó és olvasható blogbejegyzésünk legyen.

7. Végezzük el a „Nahát!!!” tesztet

Miközben meghallgatjuk az epizódot a blogbejegyzéshez, jegyezzünk fel három-négy fő gondolatot, amit az epizód tartalmaz. Ez fogja alkotni a blogbejegyzésünk vázlatát, amelyen persze menet közben még módosíthatunk.

Hogy a kulcsfontosságú témákra koncentráljunk, csak megunkra kell figyelnünk, vagyis arra, hogy melyek azok a témák, amit mis is élvezünk, esetleg ami alatt mosolygunk. Ugyanis ezek valószínűleg azok a részek, amelyek olvasó figyelmét is felkeltik majd. Ezek azok a részek, amikor mi is azt mondjuk magunkban, vagy hangosan akár, hogy “Nahát!!! Ez érdekes!”

Előfordulhat, hogy a számunkra érdekes darabkák nem a legértékesebb részletek az olvasó számára, akkor is használhatjuk ezeket arra, hogy színesebbé és kreatívabbá tegyük a blogbejegyzést.

Például keressünk bármilyen klassz, vicces vagy meglepő anekdotát, amit a vendégek mesélnek, és ami mini történetekként működhet a cikken belül. Használhatjuk zeket a kulcsfontosságú témák illusztrálására vagy magával ragadó bevezetésként, esetleg átkötésként.

8. Tényellenőrzés!!!!!

Előfordulhat, hogy az interjúalanyok a beszélgetés során nem minden tudnak tényszerűen, vagy egyszerűen csak eltévesztenek adatokat, esetleg rosszul emlékeznek.

Ellenőrizzük a tényeket minden megemlített név, cég, munkakör, évszám vagy dátum, illetve egyéb nyilvánvaló adat esetében. A LinkedIn nagyszerű forrás a nevek és a munkatapasztalat helyes megadásához. A hiteles találatok pedig a megbízható oldalakon egy Google keresés során is segíthetnek.

Ha tehetjük, ellenőrizzük az anekdotákat is. Ha valaki megemlíti, hogy 2016-ban előadást tartott egy konferencián, nézzünk utána, hogy vajon a konferenciát tényleg abban az évben rendezték-e meg? Be volt ütemezve az előadás? Az általuk megnevezett városban volt?

Ne erősítsük meg egy vendég hibáját azzal, hogy előzetesen ellenőrzés nélkül átírjuk blogbejegyzéssé.

9. Kövessük és ültessük át a megfelelő hangnemet is

Ahhoz, hogy a márkánk konzisztens maradjon a különböző platformokon, igazítsuk a blogbejegyzés hangnemét a podcastepizód hangneméhez.

Lehet, hogy a podcastunknak van egy jól beazonosítható hangzása – informatív vagy szórakoztató, vicces vagy ünnepélyes – de a hangnem valószínűleg epizódról epizódra kissé változik, főleg ha vannak vendégeink, akiknek eltérő a személyisége.

A blogbejegyzés hangnemének irányításához például hasznos megkeresni azokat az egyedi, színes részleteket, amelyeket egy személy megoszt magáról vagy egy történetről a beszélgetésben.

10. Fedezzük fel azokat a hasznos információkat, amelyeket mások nem kínálnak

A blogbejegyzésünk önmagában is megállja a helyét, de végső soron az a feladata, hogy felkeltse az érdeklődést a podcast és a márkánk iránt. Ehhez pedig valamilyen hatást kell gyakorolnia az olvasóra.

Ehhez például keressük és gyomláljuk ki az epizódból a hétköznapi tartalmakat, hogy a blogbejegyzés a legerősebb, legegyedibb részletekre vagy tanácsokra összpontosítson, amelyeket az epizód csak kínálhat.

Ahhoz, hogy a lehető legnagyobb értéket nyújthassuk az olvasónak, vegyük figyelembe a közönséget és azt, hogy mi lehet az amit valószínűleg már milliószor hallottak. Emeljük ki ki azokat a részleteket vagy tanácsokat az epizódból, amelyek nem fordulnak elő más felületen, tartalomban.

Ezzel a 10+1 tanáccsal elérhetjük, hogy a podcastunkkal ne csak a tartalomgyártási költségeinket csökkenthessük, hanem a benne rejlő információval a saját megjelenésénél nagyobb hatást gyakoroljon a tartalmunk, márkánk, információnk vagy személyünk iránt érdeklődő közönségünkre.

Kiemelt kép: Aaron Burden – Unsplash