Itt az adventi időszak és a karácsony. Ennek apropójából most a gyertyaöntést mutatjuk be, annak is a fenntartható formáját. Félelmetesnek hangzik elsőre, pedig nagyon egyszerű, és nem is kell utána a teljes konyhát takarítani, ha figyelmesen dolgozunk a viasszal.

A gyertyaöntéshez nincs másra szükség, mint két lábosra, gyertyaöntő formára vagy tégelyre, viaszra és kanócra. És még ha furcsán is hangzik, gyurmára. Azért érdemes a gyertyaöntésbe belekezdeni, mert a kereskedelemben kapható gyertyák jelentős része környezetszennyező és egészségtelen paraffingyertya, ezt válthatjuk fel a magunk által készített környezet- és méhbarát repcegyertyával. Repceviasz gyertyát nem könnyű venni itthon és nem is olcsó, de szerencsére mi is megtanulhatjuk a gyertyaöntést.

Amit első lépésként el kell dönteni, hogy tömbgyertyát vagy tégelyes gyertyát szeretnénk készíteni, mert ehhez megfelelő viaszra és kanócra lesz szükségünk. Magyarországon nem sok helyen, de be lehet szerezni repceviaszt, más növényi viaszt vagy parafint sok helyen tudunk venni.

Ha tömbgyertyát készítünk, vegyük el elő a gyertyaöntő formát és fűzzük bele a kanócot, majd gyurmával a lyukat zárjuk le, hogy ne tudjon kifolyni a viasz. A kanócnak a kész gyertyában középen kell elhelyezkedni és feszesnek kell lenni, hogy szépen égjen. Ehhez használhatunk akár kínai evőpálcikát is, de én már használtam ruhacsipeszt és ollót is. A viaszt gőzben olvasztjuk fel. Ehhez duplafalú edényt vagy két lábost használhatunk. Soha nem szabad a viasznak forrnia. Minden viasznak más az öntési hőfoka, a parafint 70-75 fokra melegítjük, a növényi viaszoknak viszont jóval alacsonyabb öntési hőfok szükséges. 

Ha elég meleg a viasz, óvatosan a formába öntjük. Lassan, nyugodtan dolgozzunk, így kevesebb levegőbuborék kerül a formába. Vigyázzunk az égési sérülésekre az öntés során, viseljünk mindenképp kesztyűt. Ezután csak várunk, hogy a viasz elkezdjen megszilárdulni.

Lehűlés során a viasz térfogata csökken. Emiatt a felszín behorpad. Emellett a gyertya belsejében is keletkeznek üregek, ezért, amikor a viasz kissé kocsonyás állagú, 3-4 lyukat fúrjunk bele. Ez elősegíti a tömörülést és a levegő távozását. Hogy ezeket a lyukakat és horpadásokat eltüntessük, melegítsünk fel kis viaszt és öntsük rá a gyertyára annyit, hogy az ne kerüljön magasabbra, mint az eredeti szint volt.

Amikor az újratöltött rész is megszilárdult, a gyertyát ki lehet szedni a formából. A gyertya talprészéről ollóval vagy késsel óvatosan levágjuk le a fölösleges kanócdarabot és ezzel el is készült a gyertyánk.

A tégelyes gyertya annyiban más, hogy ott a kanócot kanóctalpba helyezzük és a tégely aljára rögzítjük gyurmával. A tégely tetején kínai evőpálcikával vagy más eszközzel rögzítjük és kifeszítjük a kanócot. A felolvasztott viaszt a tégelybe öntjük. Én azt tapasztaltam, hogy a repceviasszal teamécsesek és kis tégelyek esetén nem kell lyukat fúrnom a légcellák eltávolítására, viszont a nagyobb tégelyeknél, így itt is szükség van a kisebb lyukakra és felöntésre a levegőbuborék miatt.

Hogy mennyibe kerül egy gyertya készítése, nehéz megmondani. Függ attól, hogy milyen viaszt használtok, tégelyes vagy tömbgyertyát akartok-e készíteni. Javaslom, hogy ha már tudjátok milyen gyertyát szeretnétek készíteni, járjatok utána hol mennyibe kerül a viasz. Egy kis segítségként a számoláshoz, egy 10 cm magas és 6 cm átmérőjű gyertya készítéséhez körülbelül 20 dkg viaszra van szükség.

Jó kikapcsolódást kívánunk a gyertyaöntéshez és élvezzétek a saját gyertya örömét az ünnepek alatt!

Kiemelt kép: Tina Witherspoon – Unsplash